Mindennapi Mivanvelem

Néha olyan mintha egyszerűen csak álmondtam volna az elmúlt majdnem 10 évet.

Az álom valószínűtlen, vannak benne sötét, félelmetes, rossz elemek, de sok olyan földöntúli jó is, ami csak egy álomban lehetséges. Néha csak bámulok a sötétségbe, ki a fejemből, ki magamból, mindentől, mindenkitől függetlenül és olyan mintha csak álmodnék.

Mintha álmodtam volna mindent, ami az elmúlt 10 év alatt történt velem. Olyan gyorsan történt minden és olyan valószínűtlenül. Olyan sok mindent amire 13-14 évesen vágytam megkaptam az élettől és olyan sok változás amitől rettegtem már rég a hátam mögött van. Minden, ami olyan távol volt akkor, most olyan közel van, hogy szinte tapintható. A bennem olyan elevenen élő nagyon kövér, fogszabályzós, szemüveges, elveszett, versekben szerelemről álmodozó kislány bámul ki az ablakon és csodálkozik, hogy ki ő most, mit csinál, mi van mögötte, mi várja és kik vannak ott körülötte.

Tudom, hogy az élet így tökéletes ahogy van a maga tökéletlenségében és bár nem vagyok egy megható sikertörténet, de nekem az vagyok. Ilyenkor. Életünk összes sikerét nap mint nap magunkkal hordozzuk, olyan természetesen, mintha sose kéne megállni és rábámulni, hogy hova jutott az a béna kisgyerek. Álmokkal, álmodozásokkal, vagy akár azok nélkül, szimplán megtörtént velünk az élet és észre sem vesszük, mert a felnőtt előre néz, előre halad. Dolga van, siet, nem ér erre rá. Ne akarjuk elpusztítani a bennünk élő gyereket! Hagyjuk néha körülnézni, hagyjuk, hadd legyen büszke ránk, hadd örüljön annak, ami jól alakult és hadd nyugtázza, hogy a nehézségekkel is mindig meg tudtunk birkózni. Egyszerűen csak hagyjuk tovább álmodni.

Hát megint visszatértem a blogoláshoz.

2010 valóban egy jó év lett, bár tudom még nincs is vége és azért még csak tartogat valamit. Elképesztően pörögnek az események. A mélységes bizonytalanságból a céltudatos hajtásba csöppentem, ami bár sokkal gusztusosabban hangzik, azért hasonlóan megterhelő... De aggodalomra semmi ok, hiszen ez az időszak is gyorsan el fog illanni, és aztán.. na aztán kíváncsi leszek hogy mi lesz!:D Érdekes verseny az élet nekem eddig, néha úgy érzem még mindig kis sejtek vagyunk és megyünk valami üregbe ahova mindenki maga akar legelőször elérni:)

Ma Zumba EfJuccal!:)Ez örömteli esemény, főleg, hogy manapság ölni tudok néhány találkozásért ami tényleg kikapcsol és feltölt. Szerintem kezdek belecsöppenni a jó kis felnőttes kolléga-kapcsolatok rendszerébe, amiben sok embert ismersz, beszélgetsz is velük erről-arról, de nagyjából egyik sem érdekel:D 'Melóról' épp ezért most nem is írok, örülök, ha rájövök, hogy ezen kívül azért létezik az ember.

Végezetül pókparás társaimnak ajánlanám azt a pillanatot a mai reggelemben, amikor le akartam ütni egy nagyon álca-színű pókot, ami iszonyú gyors és beleolvad szinte bármilyen környezetbe, de elvétettem és most fogalmam sincs hol van. Megnyugtató, kellemes érzés!;):D

Legyen jó napunk!

=Zs=

Úgy néz ki végre tavaszodik. Minden szempontból:)

Az idő újabban kellemesre fordult, a kedvem is ezerszer jobb lett, talán az akaraterőm is kezd újra kinőni. Ez utóbbinak már nagyon ideje volt. Azt hiszem mostanában jutottam el odáig, hogy megnyugodtam. Ez nem úgy értendő persze, hogy eddig idegbajos voltam, vagy hülyére szorongtam volna magam, csak szimplán volt bennem még Valami. Valami rossz, talán féltem, hogy megint elveszíthetem önmagam, ez pedig valljuk be, képest megmérgezni az ember életét. Sok töprengés van a hátam mögött, 2009 egész második fele. Mostmár úgy érzem képes vagyok újra maradéktalanul átengedni magam a jó dolgoknak, anélkül, hogy rettegnék, hogy Valami elveszi tőlem.

Jó dolgokból pedig van bőven, ha az ember keresi. A rossz dolgokat elég gyorsan meg lehet találni, keresni sem kell őket, és a sok jó dolgot képesek teljesen háttérbeszorítani, még akkoris, ha sokkal kevesebb van belőlük, mint a pozitívumokból. Nade, most nem is akarok rossz dolgokat keresni. Okos ember mondta nemrég, hogy alapból úgy kell érdeklődni: Mi jó történt veled mostanában? Csak ezzel meg az a baj, hogy szerintem a legtöbben ezt iróniának vennék. Tőlem meg főleg. Sok hibámra ébredek rá újabban, de odaseneki, hiszen ez is jó dolog, van min dolgozni, van mit figyelni pl.: tényleg érdemes valamit magamra venni? tényleg érdemes valamibe beleszólnom? tényleg érdemes megszólalnom? tényleg érdemes rossz dolgokat gondolni? Moralizálás:) de azért fontos, szerintem.

Szóval jó dolgokból van bőven. Jelentkeztem egy fordítótanfolyamra, felvételin túl vagyok 1-3 hét és közlik, hogy tudnak-e velem mit kezdeni. Néha éberálmodom már az emailt amiben közlik, hogy sajnálják, máskor meg azt, hogy már megyek is az első 'munkanapra', egyszóval izgulok, de reménykedem. Nem azért izgulok, mert annyira nem sikerült volna a felvételi, de nem szeretek pofára esni, jobb mindkét verzióra felkészülni. Az ember sosem tudhatja, hálistennek.

És tavaszodik is. Ami általánosan ad egy kis narancssárgát a hétköznapok szürkeségéhez--> ejha mekkora líraiság költözött belém. Blöe. Tehát újabban csak a szokásos, de minden kicsit jobb. A szerelemben szerelmes vagyok, a munkában dolgos, a jövőre nézve bizkodó. Majd elmúlik, mi?:P :D

Juccomnak és Éccsanyámnak boldog szülinapot visszamenőleg is!;) Happy, happy, happy. Ja és holnap megyek futni!!!!! (remélem :D)

Hát ez is eljött, mostmár 2010 lesz! Holnaptól.... Nézzétek el nekem, hogy nálam Szilveszter napja a Hálaadás napjával esik egybe, persze szigorúan ateista rendszer szerint. De higgyétek el, jó amerikainak lenni, nyálasnak, csöpögősnek, ölelkezősnek, szeretetrohamosnak, néha. :)

Nos hát kivel is kezdjem?

Idén mindenért és mindenkinek csak hálás vagyok és lehetek is. Mert bár bízom benne, hogy a következő év számomra is egy sokkal boldogabb lesz, mint az idei, attól még nyílt titok mindenki előtt, hogy a legjobban a szar dolgokból lehet tanulni! :)

Kedves O.-m! 2009-ben is megmutattuk, hogy a barátságok minél többet érnek (időben márhogy:D), annál mélyebbek, szebbek és erősebbek. Minden évben egy újabb kapocs köt össze minket, és bárhova is sodor téged a szél, a gondolataink mindig összetalálkoznak. Őszinte elismerésem küldöm a messzeségbe mindazért amit eddig is elértél, de tudnod kell, hogy ha még mindig mackónadrágban köpködnénk egymást cseresznyével a kertben akkor is ugyanúgy szeretnélek! :) Hódítsd meg a világot és közben gondolj néha rám:) Nagyon boldog új évet kívánok neked!!!

Dear Efjuccom! Köszönöm, hogy számíthattam rád egyetemi sínylődésünket színesítendő hülyéskedésben és nagyon komoly, mély dolgokban egyaránt. A kedves és normális emberek, mint te vagy, kihalófélben vannak a Földön, úgyhogy vigyázz magadra 2010-ben is!:) Happy New Year to You!

Dear BoJu:)! Remélem nem bánod, ha így szólítlak meg:) Az élet idén minket távol tartott egymástól az idő nagy részében, de te tudod a legjobban, hogy ez mit jelent. Semmit!:) 2010-re is sok álmot és tervet kívánok amikből remélem sosem fogysz ki, a kitartásról azt hiszem említést sem kell tennem. Sok szépet és jót kívánok neked, és azt, hogy ezeket oszd is meg másokkal! :)

Kedves Z.Zs! Természetes, hogy felkerülsz a listámra, ne lepődj meg:) Köszönöm a lehetőséget. Köszönet az ötletekért, a tervekért és remélem mostanában már kevesebbszer radírozol:) Neked is boldog új évet kívánok mindennel, amire vágysz! (reméljük vágysz arra, hogy emaileket írogass nekem:) :P :D )

Kedves Rékám! Köszönöm néked a sok jó kis beszélgetést, remélem a jövőben is hasonlóan folytatjuk majd ezt a jó szokást:) Sok sikert kívánok neked mindenben;) :D és boldog, tényleg boldog új évet neked!

Kedves MTm! Kívánok nekünk egy boldog új évet !:) Köszönöm a megértést, a támogatást, a szeretetet, a szerelmet. Sose fogyj ki belőlük, ha kérhetem! :D Egyénileg kívánok neked sikereket, kitartást és béke-szigeteket a ronda hétköznapokban. Csókjaimat küldöm:)

Végül, de legelsősorban (hú ez hülyén hangzik:)), bár nem nyertem se díjat, se semmit, köszönöm a családomnak a megértést és hálás vagyok a sok szeretetért amit felém sugároznak. Igyekszem visszasugározni:) Nem, ne is várjátok, ez nem abban nyilvánul meg, hogy kiviszem-e a szemetet, vagy kiporszívozok-e.... érjétek be azzal, hogy sok szépet és jót gondolok rólatok és érzek felétek :) 2010-ben is szeressetek legalább ennyire, ok? :))) ja, amit kívánok nektek.... mindenkinek sok-sok örömet és boldog új évet 2010-re!

Na, mielőtt kifogyasztjátok az otthoni papírzsebkendő-készletet, távozom. Jó és érdemes emlékekkel. Találkozunk az új évben!:) MERT 2010 JÓ LESZ!!!!! :) believe me! (ha nem, akkor ööö... tartsátok meg a blokkot!)

=FZs=

Reggel abban a pillanatban kezdett esni amikor kinéztem az ablakon. Azóta is esik...

Ma a kreativitásom elérte mélypontját. Bármilyen szörnyen hangzik is, de várom a hétfőt (holnap), jó lesz kicsit emberek között lenni, látni valami mást, mint a szobám négy falát. Bezártnak érzem magam és ez a rettenetes idő sem tesz valami jót most, de bízom a holnapban...

Jó, hogy MT próbál most többet lenni velem, bár ma (is)sokszor eszembejutott, hogy nem lehet ez egy felemelő feladat számára :( Szívesen megszabadítanám magunkat már, de sajnos nem tudom. Várom a szerdát, a pszichonapot, kíváncsi leszek az irományom fogadtatására. Egyre inkább érzem, hogy ha vége is lesz ennek végre, egy kicsit más fog kijönni belőle, mint aki belezuhant. Dehát ez a világ rendje, talán nem is baj, de érdekel milyen tervekkel fog majd előállni:) 

És akkor a szokásos 'közérdekű' közlemények:

Kedves Z.Zs, ha olvasol még és magadra ismersz :)! A teázást jó lenne megejteni, ha van még kedved hozzá és lenne pár érdekes felvetésem számodra - csupa kreatív és elvont, ahogy az lenni szokott:) 

EfJuccomnak és kedves párjának pedig itt is megköszönöm a lelkes közreműködést az MJ filmajánlómban;) !

A kellemes hangulatért pedig végül álljon itt egy ősrégi klasszikus Jean-os:

- Uram, kint vár egy ember, akinek falába van.
- Mondja meg neki Jean, hogy ilyesmire nincs szükségünk!

A kis javulás is nagy öröm! ;)

A tevékeny FZs sokkal jobban szuperál, mint a már felöltözni se képes otthoni fajta. Valószínű a homeoantidepimnek is köszönhetően végre újra vannak örömeim (márhogy őszinték...)! Hatalmas energiát ad, hogy valami javulást tapasztalok magamon. Újra többet tanítok, bár ahogy észrevettem a stressz nem tesz jót, úgyhogy csak módjával szabad...

Tegnap MT-val megnéztük a Páros mellékhatás-t, jó volt, vicces volt, végre nekem való film, nem lehúzós, elgondolkodtató akármi, csak szórakozás. És hát kaptam egy pink fülbevalót is, ami épp most is rajtam van. Újra van, hogy látok színeket:) Érdekel a fülbevaló, a táska, valami!! Ez vicces lehet annak, aki 'normális' :D de nekem a MINDEN. Jövő csütörtökön még a fodrászhoz is eljutok, kíváncsi leszek, mert elég radikális változást szeretnék:D Reméljük jól sül el!:)

Az egyetemről most legyen hírzárlat. Sok a dolog, macerás is.Sokat halogatok, de büszkén mondhatom, hogy jól vettem az akadályokat- eddig:D

O, Drága O! Nagyon örülök a leveleidnek, az SMSednek! Hamarosan írok ígérem!

Sokat gondolkodtam/om azon, hogy ide is beírjam-e amit majd szerdán elviszek a pszichonénihez. Azaz a sötét oldalt. Azaz, hogy mi is van velem. Hiszen ez a blog nem azért készült, hogy elborzasszak mindenkit és lehúzzak, hanem csak azért, hogy leírjam az életem apró történéseit, örömeit és nehézségeit.

De ha egyszer csak így mutathatom meg a valóságot! De ha egyszer nincs más módszerem arra, hogy megmutassam, elmondjam, éreztessem, bepillantást adjak abba a pokolba amit átélek? Mit tehetek?

Csak arra kérek mindenkit, hogy ha nem tud erre úgy tekinteni, mint egy állapotmutatóra, mint egy tanulmányra, egy beteg lélek megnyilvánulására, ami meg fog gyógyulni, akkor SEMMIKÉPP NE OLVASSA EL! Ezért cseréltem meg a publikálás sorrendjét. Aki viszont képes erre, talán érdekesnek találhatja, talán jobban tudja miből segít kilábalnom, talán közelebb kerül hozzám, esetleg jobban megérti azokat akik a sötét oldalra esnek. FONTOS TUDNI: EZ NEM MAGA A PROBLÉMA. EZ TÜNET CSUPÁN.

A következő (ez alatti) bejegyzést tehát ennek tudatában...Vagy ne!

!(előrevetítem, nem, nem vagyok skizofrén, csak könnyebb számomra a két állapotomat - a sötét időszakaimat és a jó időszakaimat két lényként, tőlem függetlenül leírni, bemutatni)!

Már vagyok annyira stabil (gyakran), hogy tudok komolyan beszélni a problémámról, de nem könnyű! Mégis megteszem, ami akár egy érdekes kísérlet részeként is nézhető. Ez mind az én gondolatom, amiket leírok, de mivel ha egyik állapot uralkodik, akkor a többi nem és ez mindről elmondható, így egyszerűbb különálló életszemléletekként, lényekként, mondandókként kezelni ezeket az állapotokat. Tehát így írok róluk, az állapotokról, amik jellemeztek/nek az utóbbi hónapokban. A 'napos oldal' egy erőltetett állapot, szeretne megnyugtatni, a 'sötét oldal' pedig hát maga a pokol. ÉN (aki az utóbbi időben végre újra feltűntem a színen) harcolok azért, hogy végleg elpusztíthassam a 'sötét oldalt' és hogy megnyugtathassam a 'napos oldalt', azzal, hogy már nem kell segítenie. Hiszen e két oldal mellett ott vagyok mostmár én, a valódi ÉN is, aki szinte teljesen jól/normálisan érzi magát, akinek ezek eszébe se jutnak ilyesmik, csak úgy, mint valami amiből kezdek kigyógyulni. Tehát már tör előre az, aki én voltam ezelőtt. ÉN.

De akkor lássuk a két oldalt.

Az egyik oldalon van valaki, aki (szerinte) a szörnyű valóságot képviseli, a sötét oldalt.. Ha ő kerekedik felül, a másik oldal csak egy szép mese, amiben nem lehet hinni.

A másik oldalon van az, aki meg akar menteni. Az, aki azt teszi, amit kellene, amit mindenki más, aki próbál a jó felé irányítani, aki válaszol a 'sötét oldalra'.

A sötét oldal:

Amolyan 'isten nézőpontja', kívülről látszik minden, megfigyelő álláspont.  

Amit közvetít/mond:

Csak fájdalmat, rettegést és szenvedést érdemes érezni. Minden értelmetlen, hiszen minden és mindenki elpusztul. Nem érdemes más emberben, szintén elpusztulóban hinni,segítséget kérni, vagy kötődni hozzájuk. Egyedül vagy. Nem érdemes szeretni semmit, senkit, mert annál nehezebb lesz tőle megválni. Hiszen meg kell válni mindentől, mert meghalsz. Nem érdemes mást tenni, csak átélni az elmúlás fájdalmát, hiszen ez az egy ami biztos. Minden más mese. Pár év és meghal mindenki aki szeretsz, utána pedig te következel. Az idő folyik, te pedig nem tehetsz semmit. Elvesztegeted a perceid és az életed, ami amúgyis rövid, rosszul csináltad, elrontottad. Az ember lehet, hogy ügyes lény, de alapvetően ugyanolyan, mint egy növény, vagy egy állat, elrohan az élete, értelmetlenül és gyorsan. Minden perccel közelebb vagy a halálhoz. Az életed negyedét már leélted. Készül fel, érezd, ahogyan megszűnik majd a létezésed. Felesleges a jövőre gondolnod, mindegy mit teszel, mert jelentéktelen a létezésed és nyomtalanul tűnsz majd el. Gyenge vagy, tehetetlen. Ami történik veled, afelett nincs hatalmad. Zsibbadj bele ebbe, enyhítsd a fájdalmad, de tudd, sosem szűnik meg. Mindent, ami te vagy elveszik tőled, eltűnik. Elveszik az életed, megölnek. Mások nem gondolnak erre, mert buták, nem merik, vagy nem tudják ezt felfogni. Ne hagyd, hogy ez megtévesszem, mert hazugság az egész ember teremtette világ, a 'napos oldal', és sosem fogsz visszajutni oda, mert már érted mi a lényeg. Megpróbálhatod befagyasztani az időt, ez az egy esélyed van a túlélésre, de nézz szembe vele, ez lehetetlen. El fogsz pusztulni. Akár most is megölhet valami. Ne merj élni, ne szeress élni, mert úgyis vége lesz. Ha nem bírod ezt elviselni, jobb ha már most elpusztulsz. 

Ahogyan megnyilvánul: beteges, görcsös ragaszkodás az élethez, mindenhez ami jelent számomra valamit, ragaszkodás a jelenhez, rettegés, kétségbeesés

A napos oldal:

Az, aki képes elemezni a 'sötét oldalt', aki képes átvenni a létezése felett az uralmat és átvinni egy normálisabb létezésbe. Külsőbb jellegű nézőpont, de már képes kapcsolatteremtésre. 

Amit közvetít/mond:

A halál nem a te dolgod. Nem vagy 'Isten', nem játszhatod a szerepét. Nem a te feladatod, hogy erre gondolj. Élj, ahogy  mindenki más. Miért nem használod ki az időt, amit kaptál? Sokan szeretnek, van életed, csak éld! Merj élni, az élet nem a halálról szól. Mindennek van értelme. Olyan sok dolog van amit szeretsz, fedezd fel őket! Térj vissza oda, ahol voltál. A 'sötét oldal' egy beteg, egyoldalú nézőpont, nem te vagy. Érez, láss, figyelj, tanulj, van miért. Minden életkorodban más lesz a feladatod, más a kihívás, más ad örömöt, várd, hogy megtapasztalhasd! Ne vádold magad, nincs olyan, hogy 'helyes út'. Minden perc, óra, nap új esély, ne ragaszkodj hozzájuk, lesz másik. Érezd jól magad, ha tudod. Ha nem, ne vádold magad, légy elnéző! Az élet, a világ tele van csodával, vedd észre, élvezd! Szeress, tapasztalj meg sok mindent,mert fontos, mert érdemes. Törődj másokkal, fogadd be a szeretetet! Nem vagy egyedül, egy közösség része vagy, akik segíthetnek neked és megvédenek a másik oldaltól. Kellesz, szükséges a létezésed. Ne veszítsd el a hited! Az ember nem csak hús és vér, lelke és csodálatos szelleme van. Próbálj meg a napos oldalon maradni. Ne gondolj a másik oldalra.

Az, ahogyan megnyilvánul: kapcsolatteremtés másokkal, gondolatirányítás, öngyőzködés, erőltetett optimizmus

És végül:

ÉN:

Rövid jellemzés: nem biztos, hogy 'normális', dehát ilyen voltam ezelőtt is:)

Jól vagyok. Depresszió miatt kezelnek, de gyógyulok és már képes vagyok valóban élni is, ahogy eddig, ennek pedig örülök. Nem tudok, nem akarok belegondolni abba a rosszba, amit a rossz időszakaimban érzek, és nincs szükségem arra sem, hogy ezek miatt folyamatosan nyugtassam magam és bíztassam. Bár sok elem hiányzik még belőlem ezt érzem, már sok a helyére került. Megtalálom a biztonságot, tudok örülni. Blogot írok, tanítok és azon vagyok, hogy mindig ilyen lehessek újra. Remélem valaki látta értelmét, hogy ezt megosztottam vele. Szóval mindig van remény! A legnagyobb szarból is ki lehet kecmeregni!!!!!!! Mostmár tapasztalatból mondom, mert nemsokára én is túlleszek rajta. 

Észre sem vettem, hogy már november van.

Persze, tudom, halottak napja, csupa vidámság, mínusz fokok, november. De nem esett le, hogy ezután már jön a december. Meg a vizsgaidőszak...

Újabban nem pánikolós jelleggel támadnak a bajaim, csak szimpla rossz alapjárat jellemez. A fizikai tüneteken felül, amolyan állandó, komor befeléfordulóság van, és persze nem segít sokat az sem, ha a maradék kedvem elrontja valami... dehát ez nem kívánságműsor.

Mivel ha kívülállóként is kicsit, de a praktikus életben létezem, elhiszem, hogy másoknak attólmég ezek a dolgok fontosak, hogy a csip-csup dolgok is jelentősek. Néha viszont jó rádöbbenni, hogy haszon is van az állapotomban, na persze én most a ló túloldalán vagyok és ez nem jó, de amit mások csinálnak a másik oldalon az sem normális... és ezt meglátom most. De nem kívánom nekik ezt ami velem van persze, csak néha-néha egy kis elmélyülést. Az sosem árthat. Utána vissza lehet térni, rohanni, ordítozni, veszekedni, rettegni semmiségek miatt, vagy az is lehet, hogy már értelmetlennek tűnik. Nem mondom meg a tutit, hiszen (még?:)) nem vagyok guru, de a fontos fogalmát nem árt tisztázni újra és újra magunkban.

Kedves O.-m, írtál nekem tegnap. Ez nagyon jól esett, hogy végre tudok rólad valamit.De megértem, hogy bonyodalmas ez most, és várok türelmesen, amíg nem tudunk szorosabb kapcsolatba kerülni. Addigis veled örülök innen minden jónak ami veled törénik, és együttérzek azok miatt, amik miatt szomorkás vagy! Remélem hamarosan látlak is!:)

Ma suli van, illetve, hamarosan indulok is. A tevékeny FZs elindul ma útjára....Hát, kíváncsi leszek, hogy viseli majd:D Igyekszem épségben visszatérni a barlangomba leginkább.

Szerdán újra pszichonéni, igazából jobban várom és kíváncsiabban, mint az első találkozást. Azóta sokat gondolkodtam, mi segíthetné a munkánkat...milyen emlékek, milyen gondolatok. Meg persze próbálom megfogalmazni mit érzek, mit gondolok....Hát nem könnyű!.. 

Szerdán érkezik Budapestre a Békemenet is, délután a Clark Ádám téren lesz egy kis összegyűlés. Elmegyek, megnézem, hogy áll a belső békém és hogy áll másoké. Nem árt informálódni erről sem.

Ne is mondjátok egyébként. Én is eszméletlenül unom már ezt a sok negatív hangulatú, vérszegény bejegyzést, amikben nincs semmi csattanó, de hogy lássátok igyekszem íme a TheEnd:

- Miért nem temetik az indiánt a fa alá?

- Mert még nem halt meg...

UI.: Én kérek elnézést. 

Tegnap elmentem a pszichonénihez.

Végül megtörtént az elkerülhetetlen, tegnap voltam a pszichológusnál. Körvonalazódnak a dolgok, az egész folyamat elég hihetetlen és kiborító számomra.

Az biztos, hogy sok jót tettem ezzel magammal, ebben ő is egyetértett persze. Sokat kellett beszélnem a múltamról, még nem találjuk a gócpontot, hogy miért alakult ez ki nálam. Mindenesetre azt mondta, hogy ez nem valami lájtos dolog, és, hogy nagyon komolyan kell vennem. Javasolta, hogy pszichoterápia mellett gyógyszereket is irassak fel a pszichiáterrel, mert így a leghatékonyabb a kezelés. Néha olyan az egész mintha ott állnék mosolygós önmagam és filmen nézném, hogy ezzel a szerencsétlennel mik történnek. Nem nagyon hiszem el. Olyan mintha bármikor abbahagyhatnám, mert csak egy szerepben vagyok, de mégsem tudom abbahagyni, bármennyire is próbálkozom.

Fontolgatom, hogy abbahagyom a tanítást. A tanulást ugyan nem lehet, bár azt is szívesen hagynám a fenébe.... de ki nem?:)

Jövő héten megint megyek, folytatjuk a feltárási fázist, aztán remélem jön valami megoldásféle is. A gyógyszereket egyelőre elutasítom.

Vannak jó időszakaim (óráim, félnapjaim), ezek sok erőt adnak, meg a barátok!!!! El sem tudom mondani mennyit köszönhetek NEKTEK! Minden telefon, minden beszélgetés, minden poén, minden. Nagyon sokat számít! Nagy bánatom, hogy O.-ról keveset hallok :( De tudom, mindenkinek megvannak a maguk bajai:(

Annyi mindent kéne csinálnom, de képtelen vagyok rá. Nem tudok koncentrálni. Szeretném megtalálni, hogy mi az, amit jó lenne csinálni, de sokszor fogalmam sincs.

Azért higgyetek bennem! - majd meghálálom. Peace.

Ma rövid bejegyzés lesz.

MT-val mostmár igyekszünk kooperálni, ez sokat javít az állapotomon. A pszichónéni nem vette fel a telefont akárhányszor is hívtam, úgyhogy ezt jelnek vettem és adtam magamnak még egy kis időt... hátha mégis meg tudom érteni magam. Ha nem, akkor még mindig megpróbálhatom a telefonálást. Más hír nincs. Pihenek, teázok, alszok. Rá kéne szoknom a relax-technikákra.

Szombaton jönnek haza szüleim - a kajakérdés legalább nem az én vállamat nyomja majd:) A macskák pedig kezdenek elhízni most, hogy jön a tél:/ Az egyik éppen most egy búzapufi-szeletet rágcsál mellettem, amit a táskámból lopott ki, mivel az étkezések számát most 200-ról 100-ra csökkentettük, így beállt az éhezés állapota...

Holnap vár az erdő - állítólag:) ennek nagyon örülök. Még jobb lenne, ha maradna ez a kellemes 15-20 fok.

Remélem kedves O. hamarosan lépést tudsz tartani az üzeneteimmel!:)

Mindenki vigyázzon egymásra:) Gudnájt, és see you, aki see me :D

Kedves O.!

Ma neked szól a bejegyzésem. Remélem hamarosan belépsz és megnézed amit most írok. Sajnos a te üzeneteid nem tudom megnézni, erről írtam is neked e-mailt :( Viszont fontos a mai közlendőm:

BOLDOG NÉVNAPOT BARÁTOSNÉM!

Kívánom neked utólag is, hogy szépen teljen a mai napod tekintettel arra, hogy ez a neved napja! :) És ne gondold, hogy nem gondoltam rád! Mert bizony, sokat-sokat-sokat gondolok rád. Nagyon hiányzol! Főleg hogy lassan itt a forralt bor-szezon!

Vannak azonban rossz híreim is. Részemről a hetem borzasztó volt, ezért nem is írtam. Már meg sem próbáltam szavakba önteni, amit amúgyse nagyon tudok. A vegaság jól szuperál, minden más azonban hatalmas káosz. A nevezzük úgy 'betegségem' már teljesen főszereplő lett az életemben. A héten még elmegyek egy pszichónénihez is, aki reméljük segít majd valahogy átjutni ezen az egészen. Erről nagyjából ennyit, sok tervem van amiket szeretnék megvalósítani, ha jobban leszek mindenképp nekiklátok. Bárcsak ne kéne tanítanom! Csak heverésznék, aludnék, innám a nyugiteát, alkotnék. De sajnos ez nem így van. Reméljük nem kell kényszerpihire se mennem. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz a pszichonénivel. Olyan jó lenne ha itt lennél velem! Mindenki nagyon kedves, és próbál segíteni. MT nem igazán tudja hova tenni a dolgot, emiatt most elég távol vagyunk. Most minél hosszabban írok annál sötétebb lesz a bejegyzés, úgyhogy inkább hagyom.

Legyen elég annyi, hogy szép napot Neked! Én pedig sokat gondolok rád és remélem jól megy a német is!;)

Ma komoly döntést hoztam.

Kedd van.A kedd a hét azon része amikor még mindig nem tiszta minden, még nem rázódsz bele a hétbe, épp csak kóstolgatod milyen lesz ez az aktuális 7 nap. Általában kedd estére le- és kitisztul minden, a célok megvilágosodnak. Nálam ez így zajlott ezen a héten is, szokás szerint. Szokás szerint borzasztó hétfőn vagyok túl és a kedd napközbenem sem volt valami fényes. Leginkább homály, bolyongás, sok-dolgom-van-de-inkább-semmit-sem-csinálok hangulat. De estére mindig jön valami megoldás, elosztom a feladatokat, minden a megfelelő dolog-kupacba kerül az agyamban. Szerdán aztán majd a nekiállás kezdődik,a kedden kidolgozott tervek szerinti megvalósítás. Hát ez lesz most. Holnap könyvtár, javítás, gyakorlatilag minden amit a hét eddigi részében még nem tettem meg:)

Ma MSNeztem O.-val! Ez is dobott a hangulatomon a dolgok letisztulása mellett. Meg az is dob a hangulatomon, hogy holnap találkozom a Kedvessel:) egy hét múlva hóforduló enivéj. (ójaj:D)

És akkor jöjjön a bejelentés. A diszizsön!:D Hát, kedves emberek, hölgyek és urak:) E mai, szent 2009.október 13-i napon eldöntöttem, hogy nem eszem többé húst. Tehát vega leszek, igen.

Tudom, tudom. Miért? Minek? Hogy rövid legyek és tömör: mert így érzem most helyesnek. És ha valamit így érzel helyesnek, azt kár nem meglépni. Valami üzen nekem, lehet, hogy a testem, lehet, hogy a lelkem, mindegy. Lényeg, hogy azt mondja, ne egyél húst! Én pedig teljesítem ezt, és máris jobban érzem magam lelkileg.Ilyen egyszerű.Remélem hamarosan testileg is bebizonyosodik, hogy ez egy nagyon jó döntés volt. Ez egy feladat is egyben, ami miatt izgatott is vagyok. Szeretek elmélyülten sétálgatni a furcsa magok, termések és csírák bioboltjaiban, örömmel fedezem fel az olyan dolgokat amit a legtöbb ember nem ismer és ezért nem is akar megenni:)

Tehát ez a döntésem, amit valójában egy következő lépésnek tartok a hitvallásom kiteljesedésének folyamatában. Azért most kell ezt meglépnem, mert szimplán csak most lettem kész rá.Örülök, hogy ráébredtem erre, hogy ezt kell tennem. Kíváncsi vagyok, milyen nehézségeket fog ez hozni az életembe, milyen kihívásokkal jár ez.Azt hiszem szükségem van ezekre a kihívásokra.

No, hát legyen ennyi elég mára, ma elég spirituális hangulatba kerültem így a végére:D Megyek is meditálni:D Na nem, ez csak vicc volt. Inkább megpróbálok olvasni, mert kéne... Hm. Egyébként lehet, hogy ez volt a break-out?:)

Ma vitorlásozás lesz.

Szombat van, ami franciát jelent. Ööö. Hát ma kihagytam. De már meg is ígértem magamnak, hogy duplán behozom a héten. Ahogy Efjuci barátnőm tanácsolta, szépen kijelölök majd minden nap egy órát...vagy minden másnap, vagy minden harmadnap.. Majd megkérdezem pontosan hogy is tanácsolta!:D Egyébkéntmeg ha a kedves említettem rábólintana, már jövő héten (vagy a következőn:D)mehetnénk is edzeni! Ami nagyon-nagyon rám férne!!Bár először alapoznom kell itthon, hogy ne égjek le, úgyhogy azért nem kell elsietni a dolgot:)

Drága O. jelentkezett a messzeségből!Végre:) Ez nagyon jó híre a hétnek! Hamarosan reméljük már látja is ezeket a mélyértelmű bejegyzéseket amiket rendszeresen idekörmölök:) dejóleszneki:)

Amolyan bulvárosan a végére hagytam a címlapsztorit, hogy ma bizony vitorlásozás lesz. Kis családommal nekivágunk a magyar tengernek, mit tengernek, óceánnak!:) egész egy órát fogunk egy vitorláson tölteni:D kíváncsi leszek, milyen lesz. Mindenesetre a víz, a természet, a szél, a napsütés, a felhők ott lesznek, és ez már jó ok arra, hogy én is ott legyek:) Ó nemisérzemmagam bezártvárosinak:D főleg nem bezártvárosihippinek:)

Lassan ideje lesz alkotni valamit, kezdek becsavarodni a szabadságmániámba, KI KELL TÖRNI:D na, semmi vész azért nem kell megijedni, a házikat kijavítom, a feladatokat megcsinálom, az órákat leadom,a tengerimalacokat kitakarítom, a pogit megsütöm, de aztán....aztááán majd...

nah aztán ha lesz még lesz erőm lefekvés előtt akkor majd KITÖRÖK :DD

Ma zöld lesz a szöveg.

Bár utálom a zöld színt, már előre eldöntöttem, hogy ma ez a szín lesz a háttér. Úgyhogy ez van most, zöld. Lemenve Freud-ba ebben is bizonyára a természetben-sétálási vágyam tört felszínre! Újabb vágy is van, rajzolni is kéne...:)

Egyébként ma megvolt a cím- és ajánlásleadás, úgyhogy ez letudva.Legközelebbi izgis tanulmányi esemény csak a vizsgaidőszak lesz.. valószínűleg.

O.-ról még mindig semmi hír...Mostmár fontolgatom, hogy smsben keresem meg :( Remélem semmi vész nincs!

Végre ma is látom MT-t, hacsak egy-két órára is! Megyek is mostmár ecélból-acélból.Peace mindenkinek.

Még mindig semmi hír.

Még mindig semmi hír O.-ról!:( Remélem valami jó és izgalmas foglalja le, nem valami sakk-matt helyzet, vagy bizonytalanság!Bízom benne, hogy hamarosan jelentkezik!:/

Ez egy átlagos hétfő, bárhogyis nézem. Tipikus pánik-nap. Ilyenkor szakad rám az egész heti programterv és emiatt mindig pár órás teljes agyi lefagyás következik, majd lassú újraindulás. Jelenleg az utóbbira várok:)

Úgy néz ki ma újabb tanítványt sikerült szereznem, aminek örülök,mert most szeretek dolgozni. Vagy bármit olyat csinálni, aminek értelmét látom és ez ilyen. Tegnap hálistennek viszonylag gyorsan sikerült megírni a szakdogaajánlást is, a címmel együtt holnap reggel le is adom őket. Tehát ez is készen van, lassan jöhet a kutatás is;)Ööö lehet, hogy ez már workaholic?:S :D

Azért nem hiszem. Szerintem szimplán csak jobban esik elmerülős elfoglaltság közben egy szép dologról ábrándozni, mint azon tűnődni-vívódni tehetetlenül,hogy vajon milyen nekem való feladat van ebben a világban, ha van egyáltalán. Az idő fogalma így értelmet nyer, a dolgok rendszerbe kerülnek.Erre van most szükségem.

A konyha pedig elkészült!;) Alig várom, hogy legyen időm sütni egy kis hiperegészséges rágcsálnivalót. Az edzés még mindig várat magára, pedig jól esne. Esténként és reggelente már kinyitom az ablakot és nagy élvezettel szívom be a friss télszagot. Szeretném ha kicsit közelebb kerülhetnék a természethez. Valami erdő, valami séta, valami mozgás. Talán hamarosan erre is sort kerítek.

Most viszont nem lesz nehéz elaludni, felkelni viszont majd annál inkább...Gudnájt evribádi.